Ezen a napon hunyt el Flipper Öcsi - november 25

Jeszenszky Béla Tibor, művésznevén „Flipper Öcsi” 1962. május 29-én született Dunaújváros-on.

Élete

1966-ban a családjával Budapestre költözött. Már gyermekkorában megismerkedett a zenével: dobolni és csellózni tanult. Az éneklést olyan neves tanároktól sajátította el, mint Sík Olga és Domahidy László.

1982-ben a nagy sikerű Hungária zenekar tagja lett. Az Aréna című albumon mutatkozott be, a Flipper című dalban. Egy évvel később – miután feloszlott a Hungária – a Dolly Roll tagja lett. A lányok rögtön a szívükbe zárták a fiatal énekest. Legnagyobb slágerei az Arrivederci Amore és a Gina voltak, de több sikeres dal is fűződik a nevéhez, mint a Link a lány, a Si-bap-bap-du-bap, Kolibri Panzió, Bossa Nova Senorita, Oh-la-la. 1987-ben Zsoldos „Dedy” Gáborral együtt kiléptek a Dolly Rollból, hogy azután Kisszabó Gáborral, az Első Emelet basszusgitárosával megalapítsa a Step együttest. Itt játszott még Fehér Attila (gitár) és Popper Péter (billentyűs hangszerek), később Mester Tamás.

1990 márciusában kilépett a Step együttesből, majd szólókarrierbe kezdett. Egy évvel később jelent meg első szólólemeze, Homokot szór a szemembe címmel. 1993-ban újabb albummal jelentkezett, Más leszek én elnevezéssel. 1998-ban az újra összeálló Dolly Roll zenekarral nagy sikerű koncertet adott, amelyről tv- és hangfelvétel is készült.

2001-ben tért vissza a magyar könnyűzenei életbe, Tedd a szívedre a kezed című albumával. Olyan régi nagy slágerek is szerepelnek a korongon, mint a Bossanova Senorita és a Kolibri Panzió.

2008 októberében alkoholizmusa miatt kialakult súlyos szervi problémák miatt Székesfehérváron kórházba vitték, majd 2008. november 25-én éjjel elhunyt a Fejér megyei Szent György Kórházban. Kajászón temették el nagyanyja mellé.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Flipper_Öcsi

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is a Facebook-on, ezzel segíted munkámat. Köszönöm!

Ezen a napon alapította meg Gróf Széchényi Ferenc az Országos Széchényi Könyvtárat - november 25

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

Kép forrása: artnews.hu

A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést. 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.

A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, amely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846–47 folyamán költöztek be a múzeumi osztályok és a könyvtár. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. 1985 óta a Budavári Palota F épületében látogatható.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Széchényi_Könyvtár

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is a Facebook-on, ezzel segíted munkámat. Köszönöm!

Ezen a napon szabadalmaztatta Alfred Nobel a dinamitot - november 25

Alfred Bernhard Nobel 1833. október 21-én született Stochkolm-ban. Svéd származású kémikus, feltaláló. A róla elnevezett díj megalapítója. (Nobel díj)

Kép forrása: klimg.com

A dinamit feltalálása

Nobel 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben találta fel, és 1867-ben szabadalmaztatta.

Nobel már 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel. 1864-ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a svédországi Heleneborgban (Stockholm közelében). Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt. 1864-ben a heleneborgi gyár laboratóriuma felrobbant. Öten meghaltak, köztük a legifjabb Nobel, a 21 éves Emil és Alfred régi barátja, Hertzmann, a gyár mérnöke.

A véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta. Nobel rájött, hogy az így képződött anyag jól kezelhető, ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. Kísérletezni kezdett, és arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje.

A dinamitot széleskörűen alkalmazzák az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben. Találmányát kifejezetten békés célokra akarta felhasználni, amely nélkül a bányák korszerű munkája, a vasút- és alagútépítés szinte elképzelhetetlen.

Tudását a bakui olajmezők feltárása során hasznosította, ezzel tett szert óriási vagyonára.

Nobel-díj alapítása

Habár a díj alapítás indítékainak részletei nem ismertek, de egy bizarr incidens valószínűleg nagyban hozzájárulhatott a díj megalapításához. 1888-ban Alfréd Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére, Ludvig meghalt. A Le Figaro tévedésből azt hitte, hogy Alfréd halt meg így leközölte halálhírét. A kellemetlen incidenst csak tetézte a nekrológ korántsem hízelgő szövege, amelyben azt írta: „Le marchand de la mort est mort” („A halál kereskedője meghalt.”) Minden bizonnyal komoly motiváció volt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre díjban és pénzjutalomban részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseket.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Bernhard_Nobel

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is a Facebook-on, ezzel segíted munkámat. Köszönöm!

Ezen a napon előadássorozatban adja elő Albert Einstein az általános relativitáselméletét - november 25

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása. Részterületei az általános relativitáselmélet és a speciális relativitáselmélet. Az előbbi magában határesetként foglalja az utóbbit. Albert Einstein dolgozta ki mindkettőt. Az alapja mindkettőnek az, hogy két egymáshoz képest mozgó megfigyelő két esemény között eltérő idő- és távolságnagyságot mér, mégis a fizikai törvények tartalmának azonosnak kell lennie.

Kép forrása: techandfacts.com

Általános relativitáselmélet

Az általános relativitáselméletet Einstein 1916-ban publikálta (1915. november 25-én előadássorozatban adta elő a Porosz Tudományos Akadémián). Megemlítendő, hogy a kovariáns egyenleteket Einstein előtt már David Hilbert felírta és publikálta, mégsem vádolhatjuk Einsteint utánzással. Inkább arról van szó, hogy ők ketten együtt alkották meg az általános relativitáselméletet. Az elmélet bevezet egy egyenletet, amely helyettesíti a Newtoni gravitációt. Ez felhasználja a matematikából a differenciálgeometriát és a tenzorokat, hogy leírja a gravitációt.

Ez az elmélet minden megfigyelőt egyenértékűnek tekint, nem csak azokat, akik egyenletes sebességgel mozognak. Az általános relativitás érvényes azokra is, akik egymáshoz képest gyorsulva mozognak. Ebben az elméletben a gravitáció nem egy erő többé (amilyen Newton gravitációelméletében volt), hanem a tér-idő görbületének következménye. Az általános relativitáselmélet egy geometriai elmélet, mely szerint a tömeg és az energia (pontosabban az energia-impulzus tenzor) „meggörbíti” a téridőt, és a görbület hatással van a szabad részecskék mozgására, sőt még a fényére is. Az elmélet felhasználható a Világegyetem fejlődésével kapcsolatos modellek felállítására, és így a kozmológia alapvető eszköze. Ez az elmélet jelenti az alapját a kozmológia standard modelljének, és ez ad eszközt ahhoz, hogy megértsük a Világegyetem tulajdonságait, azokat a tulajdonságokat, amelyeket csak jóval Einstein halála után fedeztek fel.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Relativitáselmélet

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is a Facebook-on, ezzel segíted munkámat. Köszönöm!

Ezen a napon halt meg Freddie Mercury a Queen együttes énekese - november 24

Fő dalszerzőként jelentősen meghatározta az együttes stílusát, a legtöbb sikeres dalukat ő írta. Gyakran azonosítják magával az együttessel, népszerűsége többször háttérbe szorította az együttes többi tagját. Általános vélekedések szerint az egyik legtehetségesebb hangú könnyűzenei énekes, és kivételes tehetségű frontember és koncertzenész volt. Bár a halála pillanatáig titkolta mind a betegségét, mind a szexuális irányultságát, mégis az egyik leghíresebb biszexuális zenei előadó lett, valamint az AIDS betegség egyik leghíresebb áldozata.

Kép forrása: origo.hu

Betegsége és halála

A legvalószínűbb feltevések szerint Mercury már 1987-ben elkapta a HIV vírust. Ezt a nézetet támasztják alá az ezután megritkult stúdiólemezek, és a teljesen abbahagyott koncertek. 1988 után szinte alig mutatkozott a nyilvánosság előtt. A lesifotósok képein egyre soványabb, szakállas Freddie Mercury egészségi állapotával kapcsolatos találgatások szinte folyamatossá váltak. Mivel már 1989-ben külsőleg is felfedezhetők voltak a tünetek, a sajtó gyakran cikkezett az egészségi állapotáról, titokzatos betegségeket találgatva, sőt, emlegették az AIDS betegséget is vele kapcsolatban. Ritka nyilvános szereplései alkalmával az egykori partisztár visszahúzódó főnemes benyomását keltette. Ugyanakkor folyamatosan és fantasztikus lendülettel dolgozott a Queen svájci és londoni stúdiójában, melyek eredményeként a zenekar 1989-ben és 1991-ben is új albummal jelentkezett.

A zenekar tagjaival 1989. május 22-én tudatta az állapotát. Az utolsó Queen-munka, melyben részt vett, a These Are the Days of Our Lives dal videoklipje volt. Ekkorra már szembeötlő volt leromlott egészségi állapota, bőrét a Kaposi-szarkóma sebei lepték el. 1991 őszén, soványan és betegen már azzal a tudattal énekelte szalagra a Queen drámai dalait, hogy azokat a közönség már csak a halála után fogja hallani.

1991. november 23-án közleményben tudatta a világgal, hogy AIDS betegségben szenved. A háza előtt fotósok és operatőrök százai gyűltek össze – a tömeget a rendőrség tartotta féken.

Mivel az elmúlt két évben annyiféle találgatást olvastam a lapokban, szeretném bejelenteni, hogy a vizsgálatok HIV-pozitívnak mutattak és AIDS-ben szenvedek. Úgy tartottam helyesnek, hogy nem hozom nyilvánosságra a dolgot, azok érdekében, akik a környezetemben élnek. De eljött az idő, hogy barátaim és rajongóim megtudják az igazat, és remélem mindenki csatlakozik hozzám, orvosaimhoz és mindazokhoz, akik szerte a világon küzdenek ez ellen a szörnyű kór ellen.

Másnap, 1991. november 24-én, vasárnap este aludt el örökre. Két nappal később, zárt körű – szülei kérése szerint zoroasztriánus – temetésen vettek búcsút tőle. Fekete koporsóját egyetlen szál vörös rózsa díszítette, útját Aretha Franklin dala kísérte. Testét elhamvasztották, hamvait máig ismeretlen helyre szállították (egyes információk szerint azt édesanyja őrzi). 2013-ban a londoni Kensal Green temetőjében találtak egy francia nyelvű emléktáblát, amin a Farrokh Bulsara, Freddie Mercury eredeti neve szerepel. „Farrokh Bulsara emlékére, mindig közel leszek hozzád a szerelmemmel” – áll félig angolul, félig franciául a plaketten, amire születésének és halálának pontos dátumát rakták, M. aláírással. Egyesek szerint a szignó Mary Austin lehet, a Queen-frontember volt barátnője, akivel hét évet éltek együtt, és aki végül megörökölte az énekes 7 millió fontot érő londoni otthonát. A Genfi-tó partján álló szobra és londoni háza egyaránt a rajongók zarándokhelye.

A Queen megmaradt tagjai megalapították a Mercury Phoenix Trust-ot, amely egy AIDS ellenes szervezet, és megszervezték a Freddie Mercury emlékkoncertet, amelynek teljes nyereségét az alapítvány javára utalták.

Fő forrás: Freddie Mercury biography

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Freddie_Mercury

 

Ezen a napon jelent meg Charles Darwin a „A fajok eredete” c. könyve - november 24

A fajok eredete (eredeti cím: The Origin of Species) című könyv Charles Darwin 1859-ben megjelent munkája, melyben összefoglalja az általa kidolgozott elméletet a földi élet sokszínűségének magyarázatára. Ez a könyv fektette le a modern evolúciós elmélet alapjait, így a tudománytörténet és a történelem egyik legnagyobb hatású műve lett. Hat kiadást élt meg, a hatodik (néha az első is) máig is beszerezhető könyvesboltokban. Több magyar fordítása is megjelent.

Kép forrása: erdekesvilag.hu

 

Darwin az HMS Beagle természetbúváraként kiterjedt kutatásokat folytatott az Föld és az élővilág mélyebb megismerésének igényével. Bár a hajóútról 1836-ban visszatért, elméletét ekkor még nem dolgozta ki. Első, publikálatlan vázlatát 1844-ben írta, ez a mű 230 oldalt tett ki. Ekkor azonban Darwin még nem érezte elég kidolgozottnak az elméletet, és tartott attól, hogy megjelenését közfelháborodás övezi majd. A könyv végleges formáját több, mint egy évtizednyi munka után érte el. A kiadásra ekkor is elsősorban azért szánta el magát, mert időközben Alfred Russel Wallace tőle függetlenül is kidolgozta ugyanazt az elméletet, bár Wallace jóval tömörebben, kisebb részletességgel tette. Darwin korábban kezdődött gyomorbetegsége ebben az időben felerősödött, és attól tartott, hogy meghal, mielőtt publikálni tudná a teljes művet. Így 400 angol fontot (akkoriban nagy pénz volt) különített el arra a célra, hogy publikálják a könyvét, ha esetleg meghalna. A teljes mű végül 1859. november 24-én jelent meg először nyomtatásban, John Murray kiadásában, On The Origin of Species by Means of Natural Selection or the Preservation of Favoured Races in the Struggle for Life (A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben) címen.

Magyarul először 1873-ban jelent meg A fajok eredete a természeti kiválás útján címmel, Dapsy László fordításában, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában. 1911-ben Mikes Lajos fordításában adták ki újra. Ebbe később Ákos Károly és ifj. Gellért Oszkár belejavított. Ez a változat jelent meg 1955-ben az Akadémiai Kiadó és a Művelt Nép kiadó közös gondozásában, 1972-ben pedig Bart István változtatásaival újranyomta a Helikon Kiadó. 2000-ben Kampis György új fordításában és bevezető tanulmányával jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_fajok_eredete